Szentkút
Hollókőtől alig 30 percre, festői környezetben található a Szentkút Nemzeti Kegyhely, amely hazánk egyik legfontosabb zarándokhelye és spirituális központja. A kegyhely gazdag történelme, szakrális jelentősége és természeti szépségei miatt évről évre sok látogatót vonz, legyenek azok vallásos zarándokok vagy turisták, akik csendes, békés helyre vágynak.
Az első, 1705-ben épült kőkápolna jelzi a hely már évszázadok óta fennálló szakrális tiszteletét. A legjelentősebb építészeti emlék a 18. század közepén felépült barokk stílusú kegytemplom, amelyet Almásy János alapított hálából az itt történt rendkívüli gyógyulásáért. Almásy gróf 1758 és 1763 között építtette fel a mai kegytemplomot, melyhez egy kolostor is tartozik, így a hely nemcsak zarándoklatok, hanem szerzetesi élet színtere is volt.
A kegyhely egyedülálló történelmi és vallási értékét 1970-ben ismerte el VI. Pál pápa, amikor a templomot „basilica minor” címmel tüntette ki, ezzel kiemelve rangját a magyarországi szent helyek között. A modern korban pedig 2006-ban Erdő Péter bíboros, prímás, a Nagyboldogasszony ünnepén hivatalosan is Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította Szentkútat, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáró helyét, amely országos zarándoklatok központja.
A kegyhely főbúcsúja minden évben a Nagyboldogasszony (augusztus 15.) ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon zajlik, ekkor zarándokok ezrei gyűlnek össze, hogy részt vegyenek a szentmiséken, litániákon, és megéljék a közösségi hitélményt. Emellett a kegyhelyen egész évben számos vallási és kulturális rendezvényt tartanak, melyek a hagyományőrzést és a lelki megújulást szolgálják.
A természeti környezet, a csend és a zarándoklat mély szellemisége együtt teremti meg azt a különleges atmoszférát, amely miatt Szentkút minden látogatónak maradandó élményt nyújt. Az épületek mellett a környék természeti szépségei, a zöldellő erdők, a friss levegő és a békés táj ideális helyszínt biztosítanak a lelki feltöltődéshez és a természetközeli kikapcsolódáshoz.